ARAGO székház kiviteli terve (2007)

Cím: Budapest, XI. ker., Lágymányosi-öböl
Megbízó: Öböl XI. Kft.
Tervező: Szécsi Zoltán DLA és Váncza László

A cégcsoport vállaltirányítása azt a célt tűzte maga elé, hogy a vállalti infrastruktúráját új központi épületbe telepíti át. Kézenfekvő megoldás, hogy az új székház a saját tulajdonban lévő átalakuló - megújuló Lágymányosi - öböl szárazföld felőli partszakaszon találja meg a helyét. A kijelölt területről  gyönyörű kilátás nyílik a budapesti panorámára, a Duna folyami szakaszára, a karakteres Öböl alakzatra, valamint a Kopaszi - gát épülő – szépülő tájkompozíciójára egyaránt.

A tervezési terület az észak-déli hossztengelyű partszakasznak mintegy a felezővonalában helyezkedik el, ipartörténeti műemléki környezetben. A terület legfőbb nevezetessége a Lágymányosi Erőmű főépülete, Turbinacsarnoka, és a Bierbauer (Borbíró) Virgil által tervezett Vezérlőhelyisége.

Az építés számára kijelölt telken eredetileg három elemből álló épületegyüttes állt, amelyek korábban az Erőmű irodáinak, és egyéb kiszolgáló funkcióinak (műhely, daruzott csarnok, raktárak, stb.) adtak helyet. A háromból jelenleg már csak a Dunával párhuzamosan álló, volt irodaépület áll, az is üresen.

A tervezési terület további markáns eleme a turbinacsarnok ipari műemléki épülete és az irodaépület közötti térségben található, mintegy hat méter mélységű betonmedence térszín alatti tömbje, amely eredetileg a turbina csarnok szabadtéri hűtővíz-kapacitásának a befogadására készült.

A tervezéssel közvetlenül érintett „főépület” a huszadik század első harmadában épült, hagyományos, kéttraktusos, hosszfőfalas elrendezéssel, a korának megfelelő szerkezeti kialakítással. A földszinten és a galérián műhelyekkel, a földszint keleti oldalán egy nagy belmagasságú daruzott egységgel, az emeletek iroda funkciót töltöttek be, szeparált bejárattal, a pince pedig tárolóként funkcionált. Az irodaépülethez tartozik még egy híd is, amely a nyugati oldalon köti össze az épület első emeletét az Erőmű párhuzamosan futó szomszédos csarnoképületével. Az átjárhatóság mára megszűnt. Az épület térstruktúrája a tervezési program hagyományos (cellás) irodatereinek befogadására kifogástalan lehetőséget nyújt.

A beépítési koncepció fő mozgatórugója a racionális telekhasználat és az optimális terület felhasználás megtalálásának módja volt, amely a tervezés során az arányos - a cégcsoport súlyától elvárható - reprezentáció igényével társult.

Törekedtünk a meglévő épületek, és kapcsolódó objektumok optimális kihasználása, és a helyszínrajzi adottságok helyzeti előnyeinek kiaknázása, kapcsolódással az Öböl fejlesztésének koncepciójához (zöldfelületi rendszer, úthálózat, stb.).

A bővítés térbeli pozícionálásának főbb szempontjai.

  • Megtartani a meglévő főépület dunai panorámáját, ezzel párhuzamosan a dunai panoráma intenzív bevonása az új székház épületének belső világába is.
  • Biztosítani az új szárny kedvező tájolását.
  • Új, impozáns térfal építése a déli téralakzat felé, a műemléki csarnok főhomlokzata irányában.
  • Dísztér létrehozása a műemléki csarnoképület főhomlokzata, és az új székház épületegyüttese közötti területen, díszmedencével, térburkolattal, térplasztrikával (Haraszty - mobilia).
  • Főbejárati dísztér létrehozása az északi oldalon.
  • Az épület feltárását szervesen bekapcsolni a terület vérkeringését biztosító út infrastruktúrába, és az Öböl zöldfelületi rendszerébe.

A megtartott épületszárnyban elhelyezhető iroda – kapacitás a tervezési program által elvárt alapterületnek azonban csupán mintegy a felét-harmadát képes befogadni. A hagyományos építéstechnológiával épült eredeti épületet az új funkció befogadásához a tartószerkezeti számítások szerint meg kellett erősíteni. A szélső főfalaknál ez vasbeton pillérek alkalmazásával tettük, míg a középfőfal esetében acélkengyelezést alkalmaztunk. A tervezési program elvárásai alapján szükségessé vált az épület igen jelentős volumennel történő bővítése, amelyet szintráépítéssel és hozzáépítéssel oldottunk meg. Az észak-déli hossztengelyű épületet, annak déli végpontjában, merőleges irányban, egy kelet felé kiterjedő, kelet-nyugati hossztengelyű szárnnyal „L” alakúvá bővítettük. Ezáltal határozott északi térfalat képeztünk a Turbinacsarnok, az új irodaépület és az Erőmű csarnoképülete alkotta U-alkú térformának. Izgalmas építészeti kihívás volt korszerű építészeti – épületszerkezeti elvek szerint megkonstruált, új, déli tájolású térfal-struktúra, és a mélyparkoló fölé helyezett feszített vízfelületű medence szerves egységbe történő foglalása. A két épületszárny (a régi és az új) találkozásának csuklópontjában (súlyponti helyen) alakítottuk ki a vertikális közlekedőmagot a főlépcső, a látványlift-tornyok és a menekülőlépcső együttesével. Az új lifttornyok mellé állítottuk az épület menekítését szolgáló szabad lépcső monolit vasbeton tornyát is.

A térszín alatt alakítottuk ki a teremgarázst és a központi raktárakat, valamint az épületet ellátó általános gépészeti tereket, két összefüggő tagban: egyrészt a vasbeton tároló medence alapterületén, másrészt az új építésű épületszárny, illetve az északi homlokzat előtti dísztér alatti idomban. Az új székház mozaikszerűen kialakuló pince szintjének harmadik tagja a régi főépület pincéje. Itt fitness központot alakítottunk ki, szaunával és az ahhoz tartozó pihenő funkciókkal és kétnemű öltözővel.

Az épület az északi sétány felől kialakított „saját térről” fogadja látogatóit, a földszinten kialakított fogadó előcsarnokban. Az épület földszintjén helyeztük el a központi recepciót, és az egész székházat kiszolgáló többfunkciós nagytermet, amelynek variabilitását. Ez utóbbi térelhatárolását mobil falakkal terveztük meg, amely tovább növeli a nagytér variabilitását.

A földszinten helyeztük el az új építésben a központi főbejárati előcsarnokot aporta – recepció egységével, és a többfunkciós, variábilis használattal tervezett reprezentatív nagytermet, míg az étterem-kávézó egységét, konyhaüzemmel, a nagyterem közvetlen kiszolgálásának lehetőségével a régi épületrészben alakítottuk ki. A nagyterem és az étterem-kávézó dupla belmagasságú, reprezentatív terek. A régi főépület nagy belmagasságú földszintjének megosztásával a konyha traktusa fölött galériaszintet hoztunk létre, ahol külső ügyfélforgalmat fogadó funkcionális egységet alakítottunk ki, háttérirodákkal, intim tárgyalókkal.

Az általános emeleteken cellás és nagyterű irodaegységeket terveztünk, a tervezési program által meghatározott alaprajzi- és térkapcsolatokkal.

A két záró szint teljesen új építésű, amelyek a bővítés szerves folytatását képezve fordulnak át a régi épület tömegére, irodákkal a csúcsvezetés részére.

A tervezés során törekedtünk az általunk használt korszerű tervezési módszerek („sustainable design”), szerkezeti rendszerek, energiatudatos és intelligens technológiák tudatos építészeti megjelenítésére, és, ezáltal, egy intelligens, fenntartható üzemeltetést biztosító, környezettudatos épület imázsának a megfogalmazására.