csopak villapark pályázata (2009)

Cím: Csopak
Kiíró: Macrogramma Zrt.
Tervező: Szécsi Zoltán DLA

munkatársak: Molnár Kristóf Dávid, Moharos István, Mosonyi Robin
díj: I. helyezés

A tervezés helyszíne Csopak üdülőövezetének szívében található, közel a vízparthoz, jó gyalogos és közúti kapcsolatokkal az ott elhelyezkedő közösségi funkciók felé (strand, hajókikötő, parti sétány, stb.). A telek nagysága mintegy 1,2 hektár. A közel négyzet alaprajzú terület karakteres terepalakzat, fölső kétharmada mintegy sík, míg alsó harmada intenzív, átlós terepeséssel irányul déli-délkeleti irányban a Balaton panorámára. Területén értékes faállomány van. A telek gépjárművel mind a négy telekoldal-határ felől megközelíthető a közterületek felől. Környezetében lakó- és üdülőépületek, valamint a déli telekhatár és a vízpart vonala közötti sávban nagyobb léptékű, szállás jellegű középületek helyezkednek el.

Páratlan adottság, hogy ez a zárványterület a mai napig fönnmaradt egységes, osztatlan telek-alakzatként, kitűnő balatoni panorámával, és kilátással észak felé, a Balaton-felvidék leereszkedő hegylábaira. Tájolása, a vízpart közelsége, értékes faállománya és jó föltárási lehetőségei, de maga a Villa – parknak a funkciója is a terület „zártságának”, a zárvány – jellegnek a megtartását indokolja. A terület egyben tartása páratlan beépítési adottságokat, és magas minőségű lakókörnyezet egységes szempontok szerinti megtervezésének lehetőségét is kínálja, ami már önmagában is különlegesség a Balaton térségében. 

Az új beépítés egyetlen szerkezeti vonallal szeli ketté a területet, ami követi a telek morfológiai – településszerkezeti adottságait. A tizenegy darab területfölhasználási egység erről a szerkezeti útvonalról tárul föl, minimalizálva a feltáró utak hosszát. A területre így két, sorompóval zárható kapun át lehet bejutni, ami az illetéktelen áthajtás lehetőségét kizárja. A behajtás csak a terület tulajdonosai, a közüzemi és kommunális gépjárművek számára engedélyezett.  Két jellemző épülettípus áll a területen, a terepadottságokhoz, a tájoláshoz és a panorámához illeszkedve: az egyik a terepen elterülő, tehát a sík terepre illő, a másik pedig egy, ettől karakteresen eltérő típus, amely a lejtőre illeszkedik, a panorámára tájolt épülettel. Ez utóbbi („alsó”) épületek pozíciójának sugaras szerkesztése - a közöttük kialakuló épületközök révén - megfelelő panorámát „engednek át” a terület fölső, sík részén elhelyezkedő épületek számára. A magas épített és táji minőségen túlmenően a nagyfelületű, járható tetőteraszok, úszómedencék, tervezett kertek alkotják a luxuskategória további elemeit. Minden villához természetesen saját kert is tartozik, ezek átlagos értéke 850 négyzetméter. A lakóterek közvetlen kertkapcsolattal rendelkeznek.

A két épülettípus építészeti karaktere is markánsan eltér egymástól. Ez formavilágukban, tömeg- és homlokzatképzésükben, anyaghasználatukban, belső téri világukban, alaprajzi rendszerükben, tereppel való viszonyukban, színvilágukban, egyaránt megnyilvánul.