Közösségi és művelődési ház pályázata (2009)

Cím: Balatonkenese
Megbízó: Balatonkenese Önkormányzata
Tervező: Szécsi Zoltán DLA

munkatársak: Molnár Kristóf Dávid, Moharos István, Mosonyi Robin
díj: III. helyezés

Építészeti műszaki leírás

I.          HELYSZÍN

A tervezés helyszínének, mint a koncepcióalkotó alapélménynek a befolyása három, egymásra rétegződő síkon volt nagyon markánsan érzékelhető a munkánk során:

  1. A Balaton, mint természeti képződmény, és a balatoni régió, mint kultúrtáj (és mint természeti környezet) meghatározó jelenlétének, ezen belül
  2. Balatonkenese településének mikrovilága, ezen belül pedig
  3. a konkrét tervezési helyszín, a település központjában elhelyezkedő területegység, morfológiai és topográfiai, földrajzi és településszerkezeti – település történeti adottságaival.

II.         PROGRAM

A koncepcióalkotás sorban következő eleme a tervezési program, amely világosan tudatta velünk a kiírói elképzeléseket, az épülettől elvárt funkcionális tartalmakat, és a helyi közösség által a területen létesíteni kívánt intézmény nagyságrendjét - egy dinamikus, határozott jövőképpel rendelkező helyi közösség képét vetítve elénk. A program nagy ívű településfejlesztési koncepciót vázolt föl, amely komplex igényeivel igazi kihívást jelentett számunkra a feladat megoldása során.

III.        KONCEPCIÓ

A feladatmegoldás harmadik összetevője a tervezői potenciál, amely megfogalmazza személyes válaszát a helyszín és a program által megfogalmazott kérdésekre. Itt érkezünk meg az építészeti koncepcióalkotás szuverén birodalmába. Ezen az érzékeny felségterületen azonban tudatosan törekedtünk a helyszín és a program objektív tényezőinek hatásait minél aktívabban érvényre juttatni. Ezzel párhuzamosan a tervezői oldal szubjektumát a lehető legkevésbé kívántuk előtérbe tolni, és csak nagyon koncentráltan alkalmazni – ott, ahol az elengedhetetlenül szükségessé válik.

Két, különös, egyszerre szubjektív és objektív tényezőt tartottunk megkülönböztetett módon fontosnak.

  1. A mérnöki esztétika jelenléte a XX. század második felének Balaton-parti épített örökségében a régió történelmének értékes részévé vált. Az általa megjelenített értékek tudatos ápolásának ügye napjainkra méltatlanul a háttérbe szorult. A magyar építészettörténetnek jó néhány, ebbe a sorba illeszkedő épülete az elmúlt évtizedekben - a nem szakavatott építészeti beavatkozások eredményeként - jelentős csonkolást szenvedett, avagy durva átépítésen ment keresztül, sokszor a fölismerhetetlenségig átalakulva (Balatonalmádi, volt AURORA étterem).
  2. A vízparti jellegből eredeztethető szimbólumok, képzettársítási lehetőségek alkalmazása a formaképzés, a szerkezetválasztás és az anyaghasználat terén (bárka, katamarán - trimarán, vitorla, lebegő hatás, áramló terek, könnyedség, a természet elemeinek – föld, víz, levegő, napsütés, szél, szivárvány –megidézése, stb.).

IV.        ÉPÍTÉSZETI – ESZTÉTIKAI ALAPELVEK.

A fent vázolt tervezési alapállásról elindulva az alábbi építészeti – városépítészeti – általános esztétikai szempontoknak adtunk elsődleges (koncepció-alkotó) jelentőséget a tervezés során.

  1. Korszerű városi középület létrehozása a várossá válás küszöbén álló település Főterén - a helyi és regionális hagyományokra alapozva.
  2. Településszerkezeti illeszkedés
  3. Városi terek, térrendszerek létrehozása, a lehető legszélesebb értelemben, teret nyújtva a legkülönfélébb közösségi aktusoknak (fesztiválok, szabadtéri játékok, piac – kirakodóvásár, fesztiválok – szabadtéri zenei koncertek, stb.), az egyidejű, de egymástól elkülönülő épület- és területhasználat funkcionális lehetőségével. Ez intenzív, fesztiválszerű működést jelent (Kapolcs mintájára, de lényegesen jobb koncentrációval, és infrastrukturális háttérrel).
  4. ntenzív kapcsolat a külső és a belső terek között, átmeneti terek alkalmazása (fedett –nyitott terek, passzázsok, átrium terek, stb.)
  5. Racionális térszervezés. Szétválasztott funkcionális használat az egyes fő funkciók vonatkozásában. Funkció - központú alaprajzi rendszer, a tervezési program maradéktalan betartásával – kompromisszumok nélkül.
  6. Komplex szemléletű tervezési metodika, tág teret engedve a tervezés folyamatában a mérnöki invenciónak, környezettudatos tervezési módszereknek.
  7. Racionális épületstruktúra, időtálló műszaki és szerkezeti megoldásokkal, korszerű épületgépészeti rendszerekkel.

Összességében tehát egy minőségi alapállású épület létrehozása a célunk, kompromisszumok nélkül.

V.         SZÍNHÁZTECHNIKA

Építészeti szempontból a terv megadja mindazokat a lehetőségeket, melyek a kiírás szerint szükségesek színpadi működéshez, sőt ezen felül is teljesít, elsősorban a nem zárt térben – de nem is teljesen szabad ég alatt – adódó játszási helyek megteremtésével.

Funkcionálisan biztosított a nézőterében a két részre elhatárolható nagyterem (színházterem) és a kamaraterem - az ezekhez szükséges nézőtéri és üzemi kiszolgáló terekkel. Biztosított továbbá két kültéri játszó - vetítőhely is. Az egyik az alsó rendezvénytér felé ereszkedő, hét lépcsős, fix dobogózással ellátott, fedett játszóhely a gyalogos passzázsban, két földszinti épületsáv közötti átjáróban. A másik egy fedett pódiumszínpad, a fölső rendezvénytér (Fórum vagy Főtér) felé kínál további játszási lehetőséget. Ennek a pódiumszínpadnak külön szolgáltatása, hogy - ha nem is közvetlenül színpadszinten, de a fölött, egy kezelőhíd formájában kialakított, galériaszinti karzattal közvetve –kapcsolatban van magával a színpaddal is. Ez a szcenikai berendezések és díszletek tekintetében (függesztett elemek és hatásvilágítás, stb.) jó infrastrukturális háttér-lehetőségeket nyújt a pódiumszínpadnak.

A terv a föntebb leírt funkcionális tagolásnak megfelelően valamennyi játszási helyhez biztosítja a felszerelési, berendezési lehetőségeket.

A színpadi térhez rendelkezésre állnak az öltözők és technikai helyiségek, valamint a kívánatos tárolási helyek.

A terepviszonyokból adódóan a színpadi beszállítás a hátsó oldal felől (tehát az alsó rendezvénytér, az említett passzázs lépcsős nézőterének végétől) – az említett passzázs végétől –, színpadszinten oldható meg, így közös kiszolgálásban részesül a színházterem a fedett szabadtéri játszási hellyel.

A színháztermekben mindenhol mobil nézőtéri székekkel számolunk, miáltal a lehető legtöbb térforma alakítható ki – bár ezeket rajzok külön nem ábrázolják. A mobil székek mellett a felszereléshez tartoznak az 1x2 méteres, sokoldalúan használható pódium-elemek is, amivel szükség esetén a nézőtéri sorok is lépcsőzhetők, de elsősorban a játszási helyek variálhatóságát szolgálják.

A síkpadlójú terem két nézőtéri egysége nem egy szinten van, ami által jól használható olyan térszínpados elrendezésre, amikor a játszótér két oldalán alakítják ki a nézőtéri helyeket (ilyenkor az egyik nézőtéri tömböt a színpadra helyezik, és a nagyobbik nézőtéri egység lesz a játéktér).

VI.        KÖZLEKEDÉS

Tervünk a tervezett új körforgalom negyedik bekötő csápját - azt, amelyik mintegy kettészeli az újrafogalmazódó Főteret - kiiktatja a rendszerből. Első pillantásra ez talán túl merész fölvetésnek tűnhet, ám, meglátásunk szerint, sok megfontolásra érdemes előnnyel jár, úgy település lakói - az új központot használni igyekvő helyi közösség - mint az ide látogató vendégek számára egyaránt. Közlekedési szempontból talán „fájhat” a körforgalom tényének szempontjaink szerinti újragondolása, az azonban egészen bizonyos, hogy az új Főtér fórumának szabályos kettészelése alapjaiban rontja a benne rejlő funkcionális lehetőségeket, és jelentősen csökkenti (erősebben fogalmazva, meg is szünteti) a főtéri funkció eszmei – esztétikai – tartalmi kibontakozását.

Érveinket az alábbi megfontolások támaszthatják alá.

  1. A Balatoni út a Papkeszi leágazás felől is elérhető az új körforgalmi csomópont.
  2. A nevezett főút Bákó József utcai lehajtója továbbra is megtartható, innen a Főtér kikerülésével jobbra és balra fordulva (jobbra a Táncsics Mihály utca, illetve balra a Táncsics Mihály utca - Batthyány utca - Bajcsy-Zsilinszky Endre utca közbeiktatásával) mindkét esetben, kissé hosszabb útvonalon ugyan, de továbbra is megközelíthető a körforgalmi csomópont.
  3. Az új Főtér tervezett kialakításával, már csak annak „egészséges” méretei miatt is, lehetőség nyílik arra, hogy rajta új otthont találjon magának a közeli Piactér is. Ezáltal lehetőség kínálkozik az ottani rávezetés geometriájának közlekedésszakmai szempontú megtervezésére is (lásd az előző pontnál írt alternatív bekötést a körforgalomba, a Táncsics Mihály utcán történő jobbra fordulás esetén). 
  4. Nem célszerű jelentős átmenő gépkocsi forgalmat generálni sem a Polgármesteri Hivatal, sem pedig a tervezett új épület főbejárati frontja előterében. Ezt baleset megelőzési és környezetvédelmi szempontok egyaránt alátámasztják.

A terület közlekedési rendszerét érintő javaslatunk szerint az új Főtér magában hordozza az igazi közösségi fórumként történő kiteljesedés valódi lehetőségét.